TheBzzs

Hatosslottó számok elemzése az eddig húzott számokbol

Ötöslottó Hatoslottó Eurojackpot Skandinávlottó Kenó
TheBzzs Lottószám elemző alkalmazás
Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.


Megnézheted mikor és hanyasod lett volna az 6-os lottón.

Válaszd ki a szerencseszámaid

3 találat 4 találat 5 találat 6 találat
0X 0X 0X 0X

Hatoslottó

Információs adatbázis:
https://bet.szerencsejatek.hu/cmsfiles/hatos.csv


2023. év 39. hétben esélyes lottó 6 számok



Utolsó számhúzás
2023. év 38. hét
2023-09-24
1 2 9 16 33 42

1
24 hetente
utolsó húzás
2023-09-24
0. hét
2
22 hetente
utolsó húzás
2023-09-24
0. hét
3
25 hetente
utolsó húzás
2023-09-03
3. hét
4
23 hetente
utolsó húzás
2023-08-27
4. hét
5
26 hetente
utolsó húzás
2023-09-03
3. hét
6
23 hetente
utolsó húzás
2023-09-03
3. hét
7
25 hetente
utolsó húzás
2023-09-10
2. hét
8
24 hetente
utolsó húzás
2023-06-25
13. hét
9
24 hetente
utolsó húzás
2023-09-24
0. hét
10
24 hetente
utolsó húzás
2023-08-06
7. hét
11
27 hetente
utolsó húzás
2023-09-17
1. hét
12
24 hetente
utolsó húzás
2023-08-27
4. hét
13
25 hetente
utolsó húzás
2023-09-10
2. hét
14
23 hetente
utolsó húzás
2023-09-17
1. hét
15
25 hetente
utolsó húzás
2023-09-10
2. hét
16
25 hetente
utolsó húzás
2023-09-24
0. hét
17
23 hetente
utolsó húzás
2023-08-20
5. hét
18
22 hetente
utolsó húzás
2023-08-27
4. hét
19
27 hetente
utolsó húzás
2023-07-30
8. hét
20
25 hetente
utolsó húzás
2023-09-10
2. hét
21
26 hetente
utolsó húzás
2023-09-10
2. hét
22
21 hetente
utolsó húzás
2023-09-17
1. hét
23
25 hetente
utolsó húzás
2023-07-16
10. hét
24
24 hetente
utolsó húzás
2023-09-17
1. hét
25
26 hetente
utolsó húzás
2023-06-04
16. hét
26
24 hetente
utolsó húzás
2023-07-02
12. hét
27
23 hetente
utolsó húzás
2023-08-06
7. hét
28
24 hetente
utolsó húzás
2023-07-16
10. hét
29
25 hetente
utolsó húzás
2023-07-09
11. hét
30
26 hetente
utolsó húzás
2023-08-13
6. hét
31
27 hetente
utolsó húzás
2023-09-10
2. hét
32
22 hetente
utolsó húzás
2023-07-30
8. hét
33
23 hetente
utolsó húzás
2023-09-24
0. hét
34
22 hetente
utolsó húzás
2023-08-13
6. hét
35
23 hetente
utolsó húzás
2023-07-02
12. hét
36
24 hetente
utolsó húzás
2023-08-13
6. hét
37
24 hetente
utolsó húzás
2023-06-25
13. hét
38
25 hetente
utolsó húzás
2023-06-11
15. hét
39
23 hetente
utolsó húzás
2022-09-18
53. hét
40
23 hetente
utolsó húzás
2023-08-27
4. hét
41
22 hetente
utolsó húzás
2023-07-16
10. hét
42
23 hetente
utolsó húzás
2023-09-24
0. hét
43
23 hetente
utolsó húzás
2023-07-09
11. hét
44
25 hetente
utolsó húzás
2023-07-16
10. hét
45
22 hetente
utolsó húzás
2023-08-06
7. hét


55 év alatt a 39. hétben


Esélyes számok
13, 15, 18, 28, 29, 31, 35, 36, 41, 42

14x húztak 25-45 között
16x húztak 22-43 között
20x húztak 12-42 között
23x húztak 7-33 között
1
4x
2
1x
3
7x
4
5x
5
8x
6
5x
7
5x
8
0x
9
0x
10
9x
11
2x
12
6x
13
3x
14
4x
15
3x
16
4x
17
4x
18
2x
19
4x
20
4x
21
0x
22
0x
23
0x
24
4x
25
7x
26
7x
27
4x
28
3x
29
3x
30
4x
31
3x
32
6x
33
5x
34
6x
35
0x
36
0x
37
4x
38
6x
39
4x
40
7x
41
0x
42
2x
43
5x
44
3x
45
4x

55 év alatt

1
212x
13%
2
234x
14%
3
218x
13%
4
220x
14%
5
200x
12%
6
233x
14%
7
209x
13%
8
45x
2%
9
42x
2%
10
34x
2%
11
193x
12%
12
215x
13%
13
206x
13%
14
218x
13%
15
198x
12%
16
200x
12%
17
219x
14%
18
223x
14%
19
187x
11%
20
197x
12%
21
200x
12%
22
37x
2%
23
20x
1%
24
209x
13%
25
182x
11%
26
215x
13%
27
205x
13%
28
206x
13%
29
201x
12%
30
196x
12%
31
180x
11%
32
223x
14%
33
210x
13%
34
211x
13%
35
35x
2%
36
33x
2%
37
42x
2%
38
198x
12%
39
207x
13%
40
218x
13%
41
221x
14%
42
204x
13%
43
213x
13%
44
192x
12%
45
214x
13%
Leggyakrabban húzott 6 szám
240x
3%
32
237x
3%
18
236x
3%
22 2
234x
3%
40 35
233x
3%
41 6
232x
2%
43

Leggyakrabban együtt húzott számok
127x
18%
32
125x
18%
41
121x
18%
40
117x
17%
22
108x
16%
43
107x
16%
18

1.75% 28x húzták
32 40
1.51% 24x húzták
40 41
1.51% 24x húzták
22 43
1.45% 23x húzták
32 41
1.33% 21x húzták
18 43
1.21% 19x húzták
32 22
1.21% 19x húzták
22 40
1.15% 18x húzták
22 41
1.08% 17x húzták
41 43
1.08% 17x húzták
18 41
0.9% 14x húzták
32 18
0.9% 14x húzták
18 40
0.9% 14x húzták
18 22
0.66% 10x húzták
40 43
0.66% 10x húzták
32 43
0.36% 5x húzták
32 18 40
0.36% 5x húzták
32 40 41
0.3% 4x húzták
40 41 43
0.3% 4x húzták
32 22 41
0.3% 4x húzták
32 18 41
0.24% 3x húzták
32 18 43
0.24% 3x húzták
22 40 43
0.24% 3x húzták
32 41 43
0.24% 3x húzták
18 22 40
0.18% 2x húzták
32 18 22
0.18% 2x húzták
18 40 43
0.18% 2x húzták
32 22 43
0.18% 2x húzták
18 22 41
0.18% 2x húzták
18 22 43
0.18% 2x húzták
22 41 43
0.12% 1x húzták
18 22 40 43
0.12% 1x húzták
32 18 22 43
0.12% 1x húzták
32 22 41 43
0.12% 1x húzták
32 40 43
0.12% 1x húzták
18 40 41
0.12% 1x húzták
32 18 40 43
0.12% 1x húzták
32 22 40
0.12% 1x húzták
32 18 41 43
A nyerési esélyek
6-os lottó (6/45)

6-os találat: 1:8145060
5+1-es találat: 1:357510
5-ös találat: 1:34808
4-es találat: 1:733
3-as találat: 1:45
2-es találat: 1:6,60
1-es találat: 1:2,36
0 találat: 1:2,50
Írásos emlékek szerint Európában már 1444-ben voltak sorsjátékok. A tárgysorsjátékok helyett azok a sorsjátékok voltak sikeresek, ahol pénzt lehetett nyerni. A lottó név részesedést jelent. Olaszországban parlamenti sorsolásokat szerveztek, 120 jelölt mindegyikét papírra írták, ellátták sorszámmal, majd a számok közül húztak ötöt. Azok lettek a képviselők, akinek a sorszámát kihúzták. A fogadó ilyenkor arra a személyre teszi fel a pénzét, akinek szurkol. A római pápaválasztásokat is kísérte hasonló fogadás.

A genovai nagytanács úgy újult meg, hogy a tagok közül minden évben öten kiváltak. Ennek az ötnek a helyére választottak kezdetben 120, később 90 jelölt közül öt embert. Ezeket a sorsolásokat nagy érdeklődéssel várták az emberek. Néhányan szervezőként ügyesen jó lehetőséget láttak ebben, házról házra járva fogadási lehetőségeket kínáltak az embereknek. Azt ígérték, hogy aki két vagy több új képviselő nevét eltalálja, az a befektetett pénze többszörösét kapja vissza. Fogadóirodák alakultak, mert egyre kedveltebbé vált ez a fajta játék a polgárok körében.

Magyarországon a sorsjátékok a XVI. században vásárokon, búcsúkon jelentek meg először. 1670. körül tárgyak sorsolása is elterjedt. 1763-ban az osztrák ötöslottót kiterjesztették Magyarországra is. A második világháború után a kaszinókat elkezdték bezárni, a szerencsejátékokat beszüntetni.

1956. december 29-én született kormányhatározattal bevezették a nemzeti lottók mintájára a magyar lottót. Az első sorsolás 1957. március 7-én lezajlott. Az öttalálatos esélye 1:43949268. Az alapjáték 3 forint 30 fillérbe került. 1966-ban már 500. alkalommal került sor a lottósorsolásra. A hatodik héten tartott sorsoláson özvegy Ring Sándorné szelvénye volt az első öttalálatos. Négy gyermeke és a saját életkora voltak a megjátszott számok. Ezzel behozta a köztudatba a családi számokkal való játékot. 855000 forintot nyert.

A valószínűségszámítás története



A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.

A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.

A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.

A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.

A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.

A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.