Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.
|
3 találat |
4 találat |
5 találat |
6 találat |
0X |
0X |
0X |
0X |
|
|
|
|
Hatoslottó
Utolsó számhúzás
2023. év 38. hét
2023-09-24
1 24 hetente utolsó húzás 2023-09-24 0. hét | 2 22 hetente utolsó húzás 2023-09-24 0. hét | 3 25 hetente utolsó húzás 2023-09-03 3. hét | 4 23 hetente utolsó húzás 2023-08-27 4. hét | 5 26 hetente utolsó húzás 2023-09-03 3. hét | 6 23 hetente utolsó húzás 2023-09-03 3. hét | 7 25 hetente utolsó húzás 2023-09-10 2. hét |
8 24 hetente utolsó húzás 2023-06-25 13. hét | 9 24 hetente utolsó húzás 2023-09-24 0. hét | 10 24 hetente utolsó húzás 2023-08-06 7. hét | 11 27 hetente utolsó húzás 2023-09-17 1. hét | 12 24 hetente utolsó húzás 2023-08-27 4. hét | 13 25 hetente utolsó húzás 2023-09-10 2. hét | 14 23 hetente utolsó húzás 2023-09-17 1. hét |
15 25 hetente utolsó húzás 2023-09-10 2. hét | 16 25 hetente utolsó húzás 2023-09-24 0. hét | 17 23 hetente utolsó húzás 2023-08-20 5. hét | 18 22 hetente utolsó húzás 2023-08-27 4. hét | 19 27 hetente utolsó húzás 2023-07-30 8. hét | 20 25 hetente utolsó húzás 2023-09-10 2. hét | 21 26 hetente utolsó húzás 2023-09-10 2. hét |
22 21 hetente utolsó húzás 2023-09-17 1. hét | 23 25 hetente utolsó húzás 2023-07-16 10. hét | 24 24 hetente utolsó húzás 2023-09-17 1. hét | 25 26 hetente utolsó húzás 2023-06-04 16. hét | 26 24 hetente utolsó húzás 2023-07-02 12. hét | 27 23 hetente utolsó húzás 2023-08-06 7. hét | 28 24 hetente utolsó húzás 2023-07-16 10. hét |
29 25 hetente utolsó húzás 2023-07-09 11. hét | 30 26 hetente utolsó húzás 2023-08-13 6. hét | 31 27 hetente utolsó húzás 2023-09-10 2. hét | 32 22 hetente utolsó húzás 2023-07-30 8. hét | 33 23 hetente utolsó húzás 2023-09-24 0. hét | 34 22 hetente utolsó húzás 2023-08-13 6. hét | 35 23 hetente utolsó húzás 2023-07-02 12. hét |
36 24 hetente utolsó húzás 2023-08-13 6. hét | 37 24 hetente utolsó húzás 2023-06-25 13. hét | 38 25 hetente utolsó húzás 2023-06-11 15. hét | 39 23 hetente utolsó húzás 2022-09-18 53. hét | 40 23 hetente utolsó húzás 2023-08-27 4. hét | 41 22 hetente utolsó húzás 2023-07-16 10. hét | 42 23 hetente utolsó húzás 2023-09-24 0. hét |
43 23 hetente utolsó húzás 2023-07-09 11. hét | 44 25 hetente utolsó húzás 2023-07-16 10. hét | 45 22 hetente utolsó húzás 2023-08-06 7. hét |
55 év alatt a 39. hétben
Esélyes számok
13, 15, 18, 28, 29, 31, 35, 36, 41, 42
14x húztak 25-45 között
16x húztak 22-43 között
20x húztak 12-42 között
23x húztak 7-33 között
1 4x | 2 1x | 3 7x | 4 5x | 5 8x | 6 5x | 7 5x |
8 0x | 9 0x | 10 9x | 11 2x | 12 6x | 13 3x | 14 4x |
15 3x | 16 4x | 17 4x | 18 2x | 19 4x | 20 4x | 21 0x |
22 0x | 23 0x | 24 4x | 25 7x | 26 7x | 27 4x | 28 3x |
29 3x | 30 4x | 31 3x | 32 6x | 33 5x | 34 6x | 35 0x |
36 0x | 37 4x | 38 6x | 39 4x | 40 7x | 41 0x | 42 2x |
43 5x | 44 3x | 45 4x |
55 év alatt
1 212x 13% | 2 234x 14% | 3 218x 13% | 4 220x 14% | 5 200x 12% | 6 233x 14% | 7 209x 13% |
8 45x 2% | 9 42x 2% | 10 34x 2% | 11 193x 12% | 12 215x 13% | 13 206x 13% | 14 218x 13% |
15 198x 12% | 16 200x 12% | 17 219x 14% | 18 223x 14% | 19 187x 11% | 20 197x 12% | 21 200x 12% |
22 37x 2% | 23 20x 1% | 24 209x 13% | 25 182x 11% | 26 215x 13% | 27 205x 13% | 28 206x 13% |
29 201x 12% | 30 196x 12% | 31 180x 11% | 32 223x 14% | 33 210x 13% | 34 211x 13% | 35 35x 2% |
36 33x 2% | 37 42x 2% | 38 198x 12% | 39 207x 13% | 40 218x 13% | 41 221x 14% | 42 204x 13% |
43 213x 13% | 44 192x 12% | 45 214x 13% |
Leggyakrabban húzott 6 szám
240x 3%
32
|
237x 3%
18
|
236x 3%
22
2
|
234x 3%
40
35
|
233x 3%
41
6
|
232x 2%
43
|
Leggyakrabban együtt húzott számok
127x 18%
32
|
125x 18%
41
|
121x 18%
40
|
117x 17%
22
|
108x 16%
43
|
107x 16%
18
|
0.12% 1x húzták
18
22
40
43
0.12% 1x húzták
32
18
22
43
0.12% 1x húzták
32
22
41
43
0.12% 1x húzták
32
18
40
43
0.12% 1x húzták
32
18
41
43
|
A nyerési esélyek
6-os lottó (6/45)
6-os találat: 1:8145060
5+1-es találat: 1:357510
5-ös találat: 1:34808
4-es találat: 1:733
3-as találat: 1:45
2-es találat: 1:6,60
1-es találat: 1:2,36
0 találat: 1:2,50
Írásos emlékek szerint Európában már 1444-ben voltak sorsjátékok. A tárgysorsjátékok helyett azok a sorsjátékok voltak sikeresek, ahol pénzt lehetett nyerni. A lottó név részesedést jelent. Olaszországban parlamenti sorsolásokat szerveztek, 120 jelölt mindegyikét papírra írták, ellátták sorszámmal, majd a számok közül húztak ötöt. Azok lettek a képviselők, akinek a sorszámát kihúzták. A fogadó ilyenkor arra a személyre teszi fel a pénzét, akinek szurkol. A római pápaválasztásokat is kísérte hasonló fogadás.
A genovai nagytanács úgy újult meg, hogy a tagok közül minden évben öten kiváltak. Ennek az ötnek a helyére választottak kezdetben 120, később 90 jelölt közül öt embert. Ezeket a sorsolásokat nagy érdeklődéssel várták az emberek. Néhányan szervezőként ügyesen jó lehetőséget láttak ebben, házról házra járva fogadási lehetőségeket kínáltak az embereknek. Azt ígérték, hogy aki két vagy több új képviselő nevét eltalálja, az a befektetett pénze többszörösét kapja vissza. Fogadóirodák alakultak, mert egyre kedveltebbé vált ez a fajta játék a polgárok körében.
Magyarországon a sorsjátékok a XVI. században vásárokon, búcsúkon jelentek meg először. 1670. körül tárgyak sorsolása is elterjedt. 1763-ban az osztrák ötöslottót kiterjesztették Magyarországra is. A második világháború után a kaszinókat elkezdték bezárni, a szerencsejátékokat beszüntetni.
1956. december 29-én született kormányhatározattal bevezették a nemzeti lottók mintájára a magyar lottót. Az első sorsolás 1957. március 7-én lezajlott. Az öttalálatos esélye 1:43949268. Az alapjáték 3 forint 30 fillérbe került. 1966-ban már 500. alkalommal került sor a lottósorsolásra. A hatodik héten tartott sorsoláson özvegy Ring Sándorné szelvénye volt az első öttalálatos. Négy gyermeke és a saját életkora voltak a megjátszott számok. Ezzel behozta a köztudatba a családi számokkal való játékot. 855000 forintot nyert.
A valószínűségszámítás története
A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.
A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.
A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.
A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.
A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.
A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.